Páratlanul jó állapotban fennmaradt tengeri ősmaradvány-lelőhelyre bukkantak Kanadában

Tengeri állatok fosszíliáinak rendkívül jó állapotban fennmaradt, jura időszaki lelőhelyére bukkantak Kanadában, ahol nemcsak a szilárd vázak lenyomatai őrződtek meg, hanem megkövesedésre általában képtelen lágytestű fajok maradványait is feltárták paleontológusok.
Fotó: AFP
A lelőhelyet páratlan állapota miatt a világ legjobb minőségű (Konservat-Lagerstätte) jura időszaki (183 millió éves) tengeri ősmaradvány-lelőhelyei közé sorolták. Észak-Amerikában ez az egyedüli ilyen ősmaradvány-lelőhely. A világon csupán három hasonló létezik, valamennyi Európában.

Az új lelőhely leírásáról és a feltárt fosszíliákról a Geology című tudományos folyóirat januári számában tették közzé tanulmányukat amerikai kutatók.

A megkövesedett lágy részek léte különösen jelentős, mivel ezáltal sokkal összetettebb képet lehet kapni az ősi ökoszisztémákról, és kiegészülhet tudásunk a kihalt élőlények és a ma élők közötti kapcsolatról - közölte Rowan Martindale, az Texasi Egyetem professzora, a megkövesedett maradványok elemzésének vezetője.

"Egy átlagos ősmaradvány-lelőhelyen a múltban élt élőlényeknek csak egy töredéke őrződik meg. Ha egy különösen jó állapotú ősmaradvány-lelőhelyet találunk lágy részekkel, jelentősen többet tudunk meg az akkor élt közösségről. Nem sok puhatestű állatkövületre bukkanhatunk, mivel ezeknek nincs csontvázuk, vagy nagyon lágy vázuk van" - tette hozzá.

Az új lelőhelyre a kanadai nemzeti parkokat felügyelő hatóság Yaha Tinda farmján bukkantak Alberta tartomány délnyugati részén. Benjamin Gill, a Virginiai Műszaki Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője vette észre az első igen jó állapotban megkövesedett homárt, amikor egy tanítvány a fosszílián állt. "A fénytörés annyira jó volt, hogy kirajzolta a homár alakját. Körülnéztünk és mindenhol fosszíliákat láttunk" - idézte a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál a professzort.

A homár volt az első jel arra, hogy különleges lelőhelyről van szó, mivel ez a tengeri állat általában nem kövesedik meg. Találtak a kutatók ritka rákokat, teljes halcsontvázakat pikkelyekkel és kopoltyúkkal, a nagytestű delfinszerű tengeri hüllők, az ichtioszauruszok maradványait, valamint a mai vámpírtintahallal és polipokkal rokon ősi fejlábúakat.

A lelőhely 183 millió éves, ami azt jelenti, hogy a kora jura időszakban éltek ezek az állatok, amikor Yaha Tinda és a hasonló korú európai ősmaradvány-lelőhelyek egy ősi kontinens - amelyből a mai észak-Amerika és Európa formálódott - ellentétes oldalán terültek el. Az ősi kontinens ellentétes részeinek tengeri ökoszisztémájából származó, jól megőrződött kövületek összevetése segíteni fogja a tudósokat abban, hogy jobban megértsék az évmilliókkal ezelőtti tengeri élet megoszlását a Földön.

Ez az első alkalom, hogy Európán kívül bukkantunk ilyen lelőhelyre, Yaha Tinda megkövesedett közössége páratlan betekintést nyújt a kora jura időszak Panthalassza-óceánjának életébe - hangsúlyozta Martindale.

A szakemberek 2013 nyara óta kutatják a térséget, ahol több tucat fosszíliára bukkantak, köztük valószínűleg új fajokra is.

A kutatás a jövőben arra irányul, hogy kiderítsék, miként kövült meg együtt ilyen sok különféle élőlény. A szakemberek úgy vélik, hogy a jura időszak óceánjainak egy részében nagyon alacsonnyá válhatott az oxigénszint, és ez okozhatta a tengeri élet kihalását.

MTI
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedveld a neked tetsző rovatunk facebook oldalát

Powered by Jasper Roberts - Blog