Nyekereg a csehek szekere...

Stabil, súlyos konfliktusok nélküli belpolitikai helyzet, erősödő gazdaság, de a közelgő parlamenti választás miatt egyre élesedő vita a hármas kormánykoalíció két legerősebb pártja, a szociáldemokraták és az ANO között - ez jellemezte Csehországot 2016-ban, a négyéves parlamenti ciklus harmadik évében.
A következő parlamenti választás 2017 őszén, az államfőválasztás 2018 elején esedékes, így az elmúlt évben már lényegében beindult a pártok helyezkedése és a pozíciók kiépítése.

Bohuslav Sobotka kormányfő, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke novemberben nyíltan leszögezte: a jövő októberi képviselőházi választás a CSSD és az Andrej Babis pénzügyminiszter által vezetett ANO (Igen) mozgalom között fog eldőlni, ezért pártja a továbbiakban erre helyezi a hangsúlyt. A választási stratégia konkrétumait márciusban fogják meghatározni. Sobotka, aki eddig az egyetlen elnökjelölt, úgy fogalmazott, hogy véleménye szerint a szociáldemokratáknak erőteljesebb baloldali programot kell megfogalmaznia. Színre lépett a párton belüli ellenzék is, de vezetői egyelőre csak az alelnöki tisztségekre jelezték igényüket.

Az ANO mozgalom már jó két éve változatlanul a legnépszerűbb politikai tömörülés Csehországban. Támogatottsága a felmérések szerint átlagban 30-35 százalék között, míg a szociáldemokratáké 20-25 százalék között. Vezetője Andrej Babis, a legnépszerűbb cseh politikus és nagyon jó kapcsolatokat ápol Milos Zeman államfővel. A szlovák származású multimilliárdos Babis nem is nagyon rejti véka alá, hogy szívesen állna a következő kormány élére. Az ANO az októberi regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választáson is jobban szerepelt, mint a CSSD.

Milos Zeman még nem jelentette be, indul-e a következő elnökválasztáson, de a politikai megfigyelők és a sajtó többsége ezt szinte tényként kezeli. Hasonlóan általános vélemény, hogy indulása esetén Zeman egyértelműen az államfőválasztás legfőbb esélyese.

Míg az ANO nem zárja ki, hogy az államfőválasztáson Zemant fogja támogatni, a CSSD-ben belső vita folyik arról, kiálljanak-e egykori pártelnökük mellett, vagy önálló jelöltet indítsanak. A pártban továbbra is erős a Zeman-szárny, de közismert, hogy a pártelnök Sobotka és Zeman viszonya nem nevezhető barátinak.

A választásokra való felkészülést jelzi az is, hogy a kormánykoalíció legkisebb tagja, a kereszténydemokrata néppárt (KDU-CSL) decemberben bejelentette: tárgyalásokat kezd a független polgármestereket tömörítő, ellenzéki STAN mozgalommal a közös indulásról.

A 2014 januárjától hatalmon lévő hármas kormánykoalíció - CSSD, ANO, KDU-CSL - továbbra is stabil többséggel rendelkezik a 200 tagú alsóházban. Az elmúlt évben három szociáldemokrata minisztert cserélt le a kormányfő, ami nem találkozott osztatlan elismeréssel. Zeman például egy évvel a választás előtt feleslegesnek, illetve elkésettnek minősítette a személycseréket.

A felmérések szerint a kormányba vetett bizalom továbbra is mintegy 50 százalék körül mozog, ami jóval magasabb mutató, mint általában a korábbi kormányok esetében. A kormányoldalnak többsége van a parlament mindkét házában, így törvényjavaslatait általában nagyobb gond nélkül elfogadják.

A migránsválság - Magyarországtól eltérően - konkrétan az elmúlt évben sem igen érintette Csehországot. A bevándorlók tömegei elkerülik az országot és nem akarnak ott letelepedni, menedéket csak néhány ember kért, többnyire ukránok, kubaiak.

A külpolitikában Csehország a Bohuslav Sobotka vezette kormány alatt irányt váltott: mára láthatatlanná vált az emberi jogokra koncentráló úgynevezett "haveli vonal", s helyette megerősödött a cseh gazdasági érdekek érvényesítésére koncentráló új külpolitikai irányzat. Ezt a vonalat az államfő is támogatja. Megerősödött a cseh-kínai viszony, amit a kínai államfő prágai, a cseh kormányfő kínai látogatása bizonyít.

Milos Zeman nagyon jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, míg a kormányzat viszonya Moszkvához politikai szinten hidegebb. Zeman egyedüli európai államfőként már az amerikai elnökválasztás előtt nyíltan Donald Trump mellett állt ki, minek eredményeként meghívást kapott a Fehér Házba. Trump első felesége, Ivana Zelnícková, cseh származású volt, és Prága azzal számol, hogy ez is kedvezően hathat a jövőbeni cseh-amerikai viszony alakulására.

Csehország, amely 2015 júliusától 2016 júniusáig a visegrádi csoport soros elnöke volt, igen aktív volt e szerepében. A kormányfők és a külügyminiszterek rendszeresen egyeztettek migrációs ügyekben, s Prága tárgyalásokat szervezett a vezető uniós, nyugati politikusokkal is. A migrációs válság ügyében Prága összeurópai megoldást szorgalmaz. A többi visegrádi országgal együtt a hangsúlyt a schengeni határok védelmére helyezi és elutasítja a menekültek kvóták szerinti elosztását. Ebben a cseh politika és a társadalom között nincs ellentét. A cseh és a magyar álláspont között sincs e téren különbség és Prága segítséget ajánlott fel és nyújtott is Budapestnek a schengeni határok őrzésében.

A cseh-magyar viszony minden téren nagyon jónak mondható. Egy novemberi országos lakossági felmérés szerint Csehországnak Szlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal van a legjobb kapcsolata. 2016-ban tovább emelkedett a kétoldalú turistaforgalom, s megugrott a Magyarországra látogató cseh állampolgárok száma.

A cseh gazdaság 2016-ban is erősödött. A GDP-növekedés 2,5 százalék körül alakul, folyamatosan emelkedik a háztartási fogyasztás, a reálbérek éves átlagban 5 százalékkal magasabbak, a munkanélküliségi ráta 5 százalékra csökkent és az infláció alig másfél százalékos. Az idei adóbevételek is jól alakulnak, s a költségvetés hiánya az előzetes adatok szerint jóval alacsonyabb lesz a tervezett 70 milliárd koronánál.

MTI
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedveld a neked tetsző rovatunk facebook oldalát

Powered by Jasper Roberts - Blog