Évértékelő - Hollandia idén az EU-Ukrajna társulási szerződés elutasítása miatt került az európai külpolitika fókuszába

Noha az év első hat hónapjában Hollandia töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, a nyugat-európai ország az unió szomszédságpolitikáját veszélyeztető, az EU-Ukrajna között tervezett társulási szerződést elutasító álláspontja miatt került az európai külpolitika középpontjába.
Hollandiában jelentős fölénnyel a nemek győztek az EU-Ukrajna társulási szerződés ratifikálásáról, az euroszkeptikus szervezetek által kezdeményezett, nem kötelező érvényű referendumon áprilisban.

Az Európai Unió tagországai közül egyedül Hollandia nem ratifikálta az egyezményt.

A referendum után több mint fél éves tárgyalássorozatot követően a holland kormány decemberben törvénytervezetet fogadott el az EU-Ukrajna szerződés ratifikálásáról, miután Mark Rutte holland miniszterelnök kérésére határozatot fogadtak el az uniós állam- és kormányfők az év utolsó, decemberi csúcstalálkozójukon.

A határozatban a holland közvélemény megnyugtatása érdekében világosan kimondták: a szerződéssel Ukrajna nem válik EU-tagjelölt országgá, és ez később sem szolgálhat ilyen döntés alapjául. Kitértek arra is, az egyezmény nem jelenti azt, hogy az uniónak biztonsági garanciákat vagy bármiféle katonai támogatást kellene nyújtania Ukrajnának. Mint írták, a megállapodás nem vezet az ukrán állampolgárok szabad uniós tartózkodásához vagy munkavállalásához, és arra nézve sem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást, hogy az EU további pénzügyi támogatást nyújtson Kijevnek.

Mark Rutte holland miniszterelnök kijelentette, szükségesnek tartja az egyezmény ratifikálását. Az Ukrajna unióhoz való közeledését jelentő megállapodás holland elutasítása nagy kárt okozna és gyengítené az Európai Uniót.

November elején nehéz helyzetbe került Mark Rutte kormánya, miután a holland parlament alsóházában elvesztette többségét Jacques Monasch szociáldemokrata munkapárti (PvDA) képviselő lemondása miatt.

A holland kormánykoalíció ezt megelőzően 2015 márciusában szenvedte el legjelentősebb gyengülését, amikor a parlament felsőházában vesztette el törékeny többségét. A felsőházi többség elvesztése ugyanis korlátozta az alsóházban szerény többséggel rendelkező kormány képességét arra, hogy elfogadtassa az új törvényeket, közöttük a költségvetést.

Szakértők szerint a jobboldali liberális párt (VVD) és a szociáldemokrata Munkapárt (PvDA) koalíciójának munkáját nem fogja lényegesen befolyásolni a változás, mivel a kormány nem készül jelentős döntésekre, vagy törvényalkotásra a 2017. március 15-én esedékes választásokig.

A Nagy-Britannia unós tagságáról tartott, és a kilépéspártiak győzelmével végződött júniusi referendumot követően a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) azt kezdeményezte, hogy tartsanak népszavazást Hollandiában is az unióból való kilépésről. A hágai parlament jelentős többséggel szavazta le Geert Wilders "Nexit" nevű népszavazási kezdeményezését.

Azt követően, hogy január közepén Khadija Arib marokkói születésű munkapárti (PvdA) politikusasszony lett a holland parlament alsóházának elnöke, Geert Wilders, az iszlámot bíráló, a bevándorlást ellenző Szabadság Párt (PVV) vezetője ellen per indult tavasszal, a holland bíróság december elején pedig bűnösnek találta a politikust gyűlöletbeszéd, kisebbség elleni uszítás és diszkrimináció vádjában, de nem szabott ki büntetést.

A vád szerint Wilders 2014-ben azt a kérdést tette fel támogatóinak, hogy több vagy kevesebb marokkóit akarnak-e Hollandiában. A válasz az volt, hogy "kevesebbet", amire Wilders mosolyogva azt mondta, hogy "mi meg tudjuk oldani".

Wilders az ítélethozatalt követően Twitter-üzenetében kijelentette, a bírákat a Szabadságpárt elleni gyűlölet vezette. A sokak által szélsőségesnek tartott pártvezető szerint a bíróság milliók szólásszabadságát korlátozza, és sem ő nem rasszista, sem választói nem azok.

November végén Hollandia háromhektárnyi területet kapott Belgiumtól a Meuse folyó partvonalán.

A kelet-belgiumi Liege városához tartozó Visé község közelében fekvő területet azért csatolták Hollandiához, mert a Meuse partján a 60-as években végzett munkálatok megváltoztatták a folyó partvonalát, amely a két ország természetes határvonalát adja.

A békeidőben szokatlan és példanélküli határmódosításról szóló szerződést - amely átrajzolja a két ország határvonalát és ez által a térképét is - Fülöp belga és Vilmos Sándor holland király írta alá Amszterdamban.

MTI
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés: