Eddig példátlan politikai bizonytalanság határozta meg a 2016-os évet Spanyolországban is

Tíz hónapig korlátozott hatáskörű ügyvezető kormány állt az ország élén, emellett tovább erősödtek a katalán függetlenségi törekvések, és a királyi család egy tagja is a vádlottak padjára került.
Épp egy évvel ezelőtt óriási várakozások előzték meg az országos parlamenti választásokat Spanyolországban, amelyen több új, fiatalok által alapított, rövid idő alatt hatalmas népszerűséget szerző politikai párt is megmérettette magát, mint például a szociáldemokrata Podemos (Képesek vagyunk rá), és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt.

Spanyolországban ezzel véget ért az elmúlt évtizedeket meghatározó kétpártrendszer, amelyben a konzervatív Néppárt (PP) és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) váltotta egymást a hatalomban. Noha az új pártok végül egyiküket sem előzték meg, jelentős parlamenti erővé váltak.

A választásokat a konzervatívok nyerték, de fölényük nem volt elég a kormányalakításhoz, és ebben a parlament egyik pártja sem akarta támogatni őket. A szocialista párt megpróbált a konzervatívok ellenében együttműködést kovácsolni, ám sikertelenül. Pedro Sánchezt, a párt főtitkárát nem választotta miniszterelnökké a parlament.

A pártok ugyan minden fórumon az együttműködés fontosságát hangsúlyozták, de mindegyik a másiktól várta, hogy megteszi majd az első lépést, enged elképzeléseiből, követeléseiből, és ezzel kialakult a totális politikai patthelyzet, a pártok belefagytak képviselt pozícióikba.

Mindezt június végén a megismételt parlamenti választásokkal kísérelték meg feloldani, de az eredmény lényegében ugyanaz lett mint decemberben: a PP nyert, de egyedül nem volt képes kormányra kerülni. A választók ismét együttműködésre ítélték a pártokat, ami végül meg is született, ám nem könnyen. Több hónap, viták, egyezkedések, játszmák kellettek ahhoz, hogy Mariano Rajoyt október végén miniszterelnökké válassza a parlament, köszönhetően a Ciudadanos támogatásának, és a szocialista párt tartózkodásának a szavazásnál.

A szocialista pártot azonban alapjaiban rengette meg ez a döntés, a tagság ugyanis teljesen megosztott volt. Pedro Sánchez főtitkár végül belebukott abba, hogy ellenezte a konzervatívok kormányra segítését, a pártot jelenleg egy ideiglenes ügyvezető testület irányítja, bizonytalan, hogy mikor lesz választott vezetője. A legnagyobb ellenzéki párt népszerűsége eközben ráadásul tovább zuhan.

A szocialisták szándéka Rajoy megválasztásával az volt, hogy elkerüljék az újabb parlamenti választások megtartását a közeljövőben, de egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a kisebbségi kormány végül kitölti négy évre szóló mandátumát. Erre akkor lehet esélye, ha legyőzi az első nagy akadályt, és képes lesz elfogadtatni a parlamenttel a jövő évi költségvetés tervezetét.

Miközben az országos politikában zajlott az állóháború, a katalán parlament függetlenségi pártjai sorra fogadták el azokat a törvényeket, amelyekkel előkészítik az autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól, és az önálló katalán köztársaság létrehozását. Megszavazták például az egyoldalú különválás menetrendjét, és döntöttek arról, hogy jövő ősszel népszavazást tartanak a függetlenségről Katalóniában.

A spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített minden, az elszakadás érdekében tett lépést, de a katalán kormánypárt tagjai úgy döntöttek: figyelmen kívül hagyják a rendelkezést, további jogszabályokat dolgoztak ki, és szavaztak meg. Emiatt többek ellen bírósági eljárás indult, köztük van Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke is.

Spanyolországban mintegy 400 bírósági eljárás zajlik a katalán függetlenségi törekvésekkel összefüggő cselekmények miatt. A spanyol kormányt bel- és külföldről is több kritika érte, hogy a párbeszéd helyett bírósági úton próbálja kezelni Katalónia elszakadási törekvéseit, mert ezzel valójában csak elmérgesíti a helyzetet.

Úgy tűnik, a spanyol kormány meghallotta a bírálatokat, és az elzárkózás helyett most késznek mutatkozik a tárgyalásra. Ennek jele, hogy a feladatnak külön felelőse is van, Soraya Saénz de Santamaría miniszterelnök-helyettes személyében.

A legutóbbi, Katalóniában végzett hivatalos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek többsége, 45,1 százalék, ellenzi a Spanyolországtól elszakadást, de nem sokkal kevesebben, 44,9 százalék voksolna az önállósodásra.

2016 Spanyolországban emlékezetes marad arról is, hogy ebben az évben került először a vádlottak padjára a királyi család egy tagja. VI. Fülöp spanyol király nővérét, Krisztinát adócsalás vádjával állították bíróság elé az úgynevezett Noós-ügyben, amelyben férjét, Inaki Urdangarint közpénzek elsikkasztásával vádolják.

Az ügyészség szerint a hercegnő férje a Noós nevű nonprofit alapítvány elnökeként összesen 6,1 millió euró (több mint 1,8 milliárd forint) közpénzt sikkasztott el üzlettársa segítségével. Az infánsnő és férje is ártatlannak vallotta magát.

A házaspáron kívül az ügynek további 15 vádlottja van. Az elsőfokú ítélet jövő márciusra várható.

MTI
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés: