Balás Péter: Oroszország állította válaszút elé Ukrajnát

Nem az Európai Unió, hanem Oroszország állította választási kényszer elé Ukrajnát - értékelte az Ukrajna uniós társulása és az EU-val kötendő szabadkereskedelmi egyezmény miatt kialakult EU-ukrán-orosz konfliktust magyar újságíróknak Balás Péter, az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese.

Balás, akit a jelenleg felálló, Ukrajna támogatásáért felelős bizottsági munkacsoport élére is kineveztek, elmondta, hogy mintegy két éve folytak a tárgyalások a társulásról és a szabadkereskedelmi egyezményről Kijevvel, és ezzel párhuzamosan Oroszországgal is zajlottak előkészítő egyeztetések ilyesmiről, amikor Moszkva teljesen váratlanul, minden előzetes értesítés nélkül bejelentette, hogy Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal vámuniót hoz létre. Rámutatott, hogy emiatt gyakorlatilag a nulláról kellett kezdeni Oroszország csatlakozási tárgyalásait is a Kereskedelmi Világszervezettel, amely valójában ezért csúszott mintegy 3 évet, nem azért, mert a nyugati országok gáncsoskodtak volna Oroszországgal.

A főigazgató-helyettes hangsúlyozta: a vámunió természetéből fakadóan nem lehetséges, hogy annak valamelyik tagja külön szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön, és ezzel Moszkvának is tisztában kellett lennie. Mint mondta: senki sem kérdőjelezi meg, hogy Moszkvának jogában áll a vámunió létrehozása, mindazonáltal szokatlan gesztus, ha ezt úgy teszi, hogy nem értesíti előre az EU-t, amellyel partnerségi megállapodása van, évente kétszer rendszeres csúcstalálkozókat tartanak, és előkészítő tárgyalásokat folytat a kereskedelem liberalizálásáról. Ez utóbbit a vámunió bejelentése el is lehetetlenítette az EU és Oroszország között.

Balás Péter kitért arra: a tárgyalások évei alatt Oroszország egyszer sem jelezte, hogy kifogásolná Ukrajna társulását és a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését, de tudnia kellett, hogy a vámunióval választási kényszer elé állítja az érintett országokat. Úgy vélte, az EU részéről lett volna hajlandóság az ezzel kapcsolatos esetleges orosz aggályok megtárgyalására, de az oroszok nem mondták, hogy bármilyen aggályaik lennének. A bizottság főigazgató-helyettese azt is megjegyezte, hogy az utolsó másfél évben a Moszkvával nem éppen ellenséges Janukovics-kormányzat tárgyalt az EU-val, majd a tárgyalások lezárását követően is lett volna majdnem két éve Oroszországnak, hogy közölje kifogásait a kész szövegtervezettel kapcsolatban, de ezt nem tette meg. A Janukovics-kormányzat arra is kísérletet tett, hogy a vámunióval is szabadkereskedelmi egyezményt kössön, de Moszkvában ez elutasításba ütközött.

Balás Péter ismertette: Oroszország álláspontja most az, hogy súlyos gazdasági hátrányt jelentene számára a kereskedelmi liberalizáció, ám ezt érvekkel nem igazán sikerül alátámasztania, kiderült ugyanis, hogy Moszkva azt érti súlyos hátrányon, hogy megszűnik az a versenyelőny, amelyet termékei jelenleg élveznek az ukrán piacon.

"Nem tudjuk elfogadni azt az érvet, hogy súlyos hátrány lenne, ha versenyezni kell más országokkal. Ez nem súlyos érdeksérelem, mi is versenyzünk a partnereink piacán" - közölte a kereskedelmi főigazgató-helyettes, aki szerint a verseny a gazdasági kapcsolatok normális feltétele. Arra is kitért, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény aszimmetrikus, az ukrán termelőket védi, és az orosz termékek versenyelőnye is fennmarad egy ideig. A legérzékenyebb terméknek tekintett gépjárműveknél például Kijev akár még 15 évig fenntarthat kereskedelmi korlátozásokat - mondta Balás Péter, hozzátéve, hogy Oroszország több szinten is érdekelt lenne az EU-ukrán társulásban. Egyrészt az uniós piac megnyitása az ukrán termékeken keresztül az orosz exportot is növelné a beszállítók révén, másrészt a megfelelő szabványok teljesítésével bizonyos orosz termékek előtt is megnyílna az EU piaca, emellett pedig orosz befektetők tulajdonosként is érdekeltek az ukrán gazdaságban.

Hangsúlyozta, hogy az uniós társulás és a szabadkereskedelem egyáltalán nem vágja el az ukrán ipart az orosz piactól. Úgy vélte, hogy támogatásokkal például az ukrán hadiipar egy része is alkalmassá tehető arra, hogy az európai cégekkel együttműködjön, ám ettől még a kelet-ukrajnai gyárak az orosz piacra is termelhetnek. Mint mondta: a gépiparban bevett gyakorlat, hogy egy gyártó eltérő piacokra más szabványok szerint különböző gépsorokon állítja elő termékeit, és ezt a kereskedelem liberalizálása sem zárja ki. 

A kereskedelmi szakember emlékeztetett, hogy az EU áprilisban már egyoldalúan életbe léptette a kereskedelmi liberalizáció rá eső részét, de még nincs adat arról, hogy ez mennyivel dobta meg az ukrán exportot. Balás Péter szerint az egyoldalú piacnyitás szinte kötelező gesztus volt az EU részéről Ukrajna irányába.

"Kevés országról mondható el, hogy forradalmat hajt végre azért, hogy társulhasson és gazdasági szövetséget köthessen az Európai Unióval" - fogalmazott az Európai Bizottság kereskedelmi főigazgató-helyettese.

MTI
Megosztás a Google Pluson

Kedveld a neked tetsző rovatunk facebook oldalát

Powered by Jasper Roberts - Blog